A Magyar Költők Arcképei 1. - Janus Pannoniustól Petőfi Sándorig
A Magyar Költők Arcképei című zenemű a Janus Pannoniustól Petőfi Sándorig terjedő irodalmi korszakot megjelenítő, 50 perces zongorakíséretes dalciklus, amely szimfonikus zenekari változatban is elkészült. Szerzője Vigh Kristóf, aki az új harmonikus „Refulgence” (Fénylő ragyogás) stílus képviselője.
A mű a klasszikus magyar költők lelkületét kifejező, jellemző verseket, versrészleteket zenei köntösbe öltöztetve, időrendben, történelmi folytonosságban és egységes folyamatban ábrázolja. A mű a legszebb és legkifejezőbb magyar költői lélekmotívumokat gyűjti csokorba, s egy különleges zenei-költészeti időutazást valósít meg. A harmonikus zenei aláfestés, az öt énekes szólista, szoprán, mezzoszoprán, tenor, bariton, basszus egymást váltó szereplése, a korszak 12 jelentős költőjének összefüggő megjelenítése nagy élményt nyújt minden korosztály számára, zene és irodalomkedvelőknek egyaránt.
A mű az irodalomtanítás segédeszközeként is remekül alkalmazható. Segítségével jobban megérthetjük s lélekben is átélhetjük a korszak magyar költőinek közös gyökerű, s egymást kiegészítő „léleküzenetét”.
VÉLEMÉNYEK A NYILVÁNOS FŐPRÓBÁRÓL
Egy irodalomtanár véleménye:
Az iskolai tanításban is megjelenő költők műveinek olyan összeállításával találkozhatunk ebben a műsorban, amely egyrészt a ráismerés örömét adhatja meg a hallgatónak. Másrészt - s szerintem itt a lényeg - olyan szakrális értékekre irányítja rá a figyelmünket ez az összeállítás, amely idáig nem tűnhetett a szemünkbe, amelyre örömmel csodálkozhatunk rá mindannyian.
Egy vélemény a közönség soraiból:
Szeretem a zenét, de nem vagyok az a típus, aki a hétvégi esték jelentős részét koncerttermekben tölti. A szerző művei közül korábban tán ha kettőt ismertem, és bár azok tetszettek, de a főpróbára inkább a kíváncsiság vitt el. Szerettem volna elsők között látni, hallani, hogy a különböző korokban élt magyar költők verseinek sokféle hangulatát, stílusát miként lehet egy zenés műben összefogni. A történelmi időrendet követve egymás után felcsendülő dalokat nagyrészt szólóban énekelték a művészek, de néhány duett és kvintett is elhangzott. A kellemes, sokszor ragyogó dallamok jól követték a versek szövegét, hangulatát, és az ütemek a rímekkel folyamatosan szinkronban voltak. Noha ez utóbbi gondolom nem törvényszerű és nem is „előírás”, szerintem nagyban hozzájárult, hogy kisfiam arcán őszinte érdeklődést láthassak. Hatalmas taps volt. Hogy minek, vagy kinek szólt? Részemről a zseniális ötletnek és a nehéz téma meglepően jó megvalósításának. A szép kerek dallamoknak, melyeket a szerző, az öncélúság morzsája nélkül, láthatóan a költemények iránti szeretetből, tiszteletből merítve adott elő. Már eldöntöttem, hogy menni fogok a budapesti premierre. Szeretném újra hallani a megkedvelt dallamokat, és kíváncsi vagyok a fejlődésre is, hogy miként hangzik a mű lényegesen jobb technikai feltételek mellett. Szinte biztos, hogy feleségem és kisfiam is velem tart majd.
A ZENESZERZŐ KÉRÉSE A KÖZÖNSÉGHEZ
A MAGYAR KÖLTŐK ARCKÉPEI – Janus Pannoniustól Petőfi Sándorig című dalciklusom áprilisi ősbemutatójának esztergomi nyilvános főpróbáján a jelenlévő közönség vastapssal fejezte ki tetszését. Ennek ellenére akadtak olyanok, - szakmai tájékozottságukra és hozzáértésükre hivatkozva, - akik az áprilisi budapesti ősbemutató lehetséges „bukását” helyezték kilátásba! Vajon hogy lehetséges ez egy sikeres műnél? Ekkora különbség lenne a közönség és a szakmai szempontokra hivatkozó egyes vélekedések között? Többen remekműnek tartották a dalciklust, ez utóbbi vélekedések pedig egy „iskolázatlan” zeneszerző próbálkozásainak nevezték a művet. Véleményükre az is bizonyítékul szolgált, hogy a mű tetőpontján magát a Nemzeti Himnuszt is idéztem.
A hatalmas véleménykülönbségek láttán joggal merülhet föl bennem, hogy művem a teljes magyar nyilvánosság előtt megmérettessék! Jöjjenek hát a zene- és irodalomkritikusok, jöjjön a kulturális közvélemény, öntsünk tiszta vizet a pohárba! Jöjjenek el, akik érdeklődnek a mű és az igazság iránt! Ez most itt egy olyan ősbemutató, amely a magyar szellemiség fontos ereklyéihez nyúl, nagy tisztelettel, s a magyar költők emlékét felélesztő céllal. DÖNTSÖN A TISZTELT KÖZÖNSÉG A MŰRŐL!
Találkozzunk a MOM Kulturális Központban 2017. április 18-án, húsvét keddjén 18 órakor!
Vigh Kristóf zeneszerző